Versek

A fák ringatják a madarakat álomra,Altatót dúdolnak a madarak,A szellő simogat,és jó éjt puszit ad,A csillagok őrzik az álmaikat. 

Ébredj,álmodj ne nézz fel,Minden gondod bajod felejtsd el,Nézz rám,él tovább,Álmodj át minden éjszakát.

Csillagokat rejt a szemed,A mosolyod őrzi a legtöbb szeretetet,Ölelésed lágyabb,mint a selyem,Szereteted a világ legértékesebb kincse. 

Együtt kéz a kézben,Szerelmesen nézve,Csók mi szerelemről beszél,Az érintés mi hűségről mesél. 

Csend honol az éjszakában,A Hold sápadt,de ragyogó a fénye,Álmosan pislog millió csillag,S száll az éjben sok száz virág illat.

A Nap álmosan felkelt,A madarak üdítik fel,A szellő megnyugtatóan simogatja,A felhő elringatja.

Öröm látni a mosolyod,és szemed csillogását,Öröm hallani hangod gyönyörű szavát,Tudni,hogy velem maradsz,Tudni,hogy mit sugallnak a ki nem mondott szavak.

Elaludt már a Nap,ezernyi csillag kinyitotta szemét,A Hold ezüstbe von minden ösvényt,Az én utamat is megmutatja,Melyen járhatok nagyon boldogan.

SZívem érted dobog,Emlékem körülötted forog,Reménysugár a mosolyod,Elfelejteni nem tudom,Tele a szívem szeretettel,Letagadni lehetetlen,Elmondani sem lehet,Köszönök mindent neked.

Köszönök mindent neked,Amit sugárzol,a szeretetet,Köszönöm azt a sok kedvességet,a lágyságot,Köszönöm azt a sok szép álmot. 

A szívem összetört,sötét lett minden,Magamra találni szinte lehetetlen,Ám jössz te,s mindenre fény borul,Már tudok szeretni,mert szívem megindult. 

Lépteim sok szempár őrzi,Életem egy falka védi, Én is közéjük tartozom,Ők az én családom.

Csillogó szemed vezet utamon,Ha megbotlom kezed mindig megfog,Veled könnyen járom utam,S a fényben megtalállak. 

Táncolnak a falevelek,susog a szél,A fa hallgatja a madara énekét,Lebegjen az álmod az éjben,S,töltse be azt a csillagok fénye. 

Fénylik az égen ezernyi csillag,Szebbé teszi ezt a virágok világok illata,A Hold tükrözik a patak vizében,Én meg ragyogok a csillagok fényében.A puha hó gyönyörűen hull a rétre,Csendben egy  szép fehér galamb suhan felette,A szél lágyan simítja a rétet,Engem meg elbűvöl…

Táncolnak a falevelek,susog a szél,A fa hallgatja a madara énekét,Lebegjen az álmod az éjben,S töltse be azt a csillagok fénye.

Ha egyedül vagy,és szomorú vagy,Tekints az égre a csillagokra,Ők az egyetlen barátaid,Szeretitek egymást, mer rajtuk kívül nincsen senkid,Tekints az égre,nézz fel,A csillagok megvigasztalnak téged,Velük megoszthatod minden titkod,Mert egymásnak ott vagytok.

Fogy az idő,még számomra is,Néhány jó pillanat megmarad mégis,De az nem elég hogy a felszínre jöjjek, Annál több,még több kell,S felbukkan valaki,kit igazán szeretsz,Ő egyre több levegőt ad neked,  Végül feljutottál a felszínre,Mert igazán…

Az idő múlik,még ha faj is, Mit hoz azzal már nem törődik,De elragadhatjuk tőle a szép pillanatokat, Mert az az örökkévalóságig velünk marad. 

A köd leszállt,alig látok,Te a Napom,felragyogsz,Vezetsz utamon,Kiérek a fényre,s mindkettőnk mosolyog. 

Tekints az égre fel,A csillagok ragyogjanak neked, Mutassák utad,Nevüket el ne feledd soha.

Könny csillogott a szememben,Mikor láttam,hogy elmegy,Éreztem,hogy a szívem meghasad,Mert láttam mikor ezt a világot elhagyja.

Fényem halvány láng volt nélküled,Te lobbantottad lángra az én tüzem,Vigyázunk egymás lángjára,Ügyelünk egymás biztonságára,Dühös lángom megnyugtatod,Én a te lángod felvidítom.

A világom mindig sötét volt,Csak néhány apró kis csillag fénye ragyogott,Te voltál a Holdam,s ragyogtál,De aztán a Napommá váltál.

Az égboltomon véres csík,Senki sincs ki a Holdal letörli,De te most az én Holdam vagy,A vércsík nyomban eltűnik,Az életemet te segíted, Az égboltomra apró csillagokat teremtesz.