Versek

Én vagyok a Nap,mely megvilágítja az ösvényeket,Én biztosítom a szelet,mely elfújja a felhőket,Én vagyok az örök,megbízható Nap melege,Én biztosítom,hogy napfogyatkozás sose legyen. 

A szél láthatatlan árnyként suhan át az éjszakán,A csillagoknak szárnyat adván,A Hold csak huncutul mosolyog,S így már ő is boldog.

Mindenre sötét borult,Szíved összeszorult,S benned egy világ omlott össze,De tán jó is rejlik mögötte.

Jól rejted könnyedet,Közben szíved fájdalomtól remeg,Egy könnycsepp mindent elárul,Hogy szívedben fájdalom dúl.

Az érzéseket jól el tudom rejteni,De legbelül úgyis el fogok törni,Egy világ omolhat össze bennem,S ketté törhet az életem.Mindig is volt egy lelkivilágom,Törékeny,mint egy gömb,miből bánat szivárogSokszor leejtem,ilyenkor mindig megreped,De félek,hogy eltöröm…

A szíved facsar,vérzik,Az arcodon egy könnycsepp gördül végig,Fáj az igazságtalanság,a megvetés,De örülsz mert a család megért.