Versek

Most nem vagy itt és ennek örülök,De belül hiányzol,s ebbe beleőrülök,A szívemben furcsa érzés van,Megfejteni ezt nem tudnám soha.

Ha a közelben vagy elküldenélek,De nem teszem,hisz ez részben örömmel tölt el,Ha meghallom hangod a fülem befognám,De nem teszem,hisz olyan mintha egy angyal szólna hozzám,Ha meglátlak téged megvakulnék,De azt kívánnám,hogy a te arcod legyen az egyetlen emlék,Ha rád gondolok…

Megszűnik a külvilág ha rád gondolok,A te arcod látom mindenhol,A te hangodon fúj a szél,A te szemedből árad a legszebb fény. 

Mikor meghallom a hangod,megremeg a szívem,Érzem ezt az érzést,s várom,hogy elveszítsem,Hiába küzdök ellene nem tehetek semmit,Mert téged ilyen könnyen nem lehet elfeledni. 

Nem vártam rád,mégis eljöttél,Itt vagy s ezzel összetörtél,Fáj hallani a hangod,látni arcod,De furcsa,hogy közben boldog vagyok. 

Megtörtem,ennyi idő után,Könny folyt a szememből,megállt a világ,Ezt a pár sort is könnyek közt irom,És közben rád gondolok,Eldöntöttem végre mit akarok,Ezért is végleg mindent feladok.

Most jöttem rá,mi lenne a legjobb,Ezért az életem érzések nélkül folytatom,Igy lenne a legjobb,úgy gondolom,A sorsomon így változtatok.